bridge

Lopott időnk no.15 – II. Pomázi olaj- és kenyérünnep

Sokan örülnek, mert nagyon várták: idén is lesz olaj- és kenyérünnep. Úgy alakult, hogy a második rendezvénynek egyedüli szervezői lettünk. Ezúttal a kisebb, újabb, de szintén kovásszal birkózó kispékségek várnak titeket, viszont idén már nem az igazioliva udvarán – azt kinőttük, ezért arrébb mentünk 600 méterrel, a pomázi Szent István Király Plébánia kertjébe.
A hely most kétszer nagyobb, de a látogatószámot idén is korlátoznunk kell regisztrációval.

Pékségek: arán bakery budapest, Szívügyem Kispékség, Mandelbrot Pékség (kemencével!), Bake My Day Pékség, Kópic, Skanzen Pékség (kemencével!), A kis pékinas-Le Petit Boulanger

Malmok: Garat malom – Mohács, Kukutyin Műhely

Olaj és olajbogyó: igazioliva

A grillnél: Forráspont (ízfokozó- és GMO-mentes övezet)
Krémek és falatok: A Séf és a Kertész

Szörp és lekvár: Imre család
Bor: Borháló Szentendre
Sör: Bernard és egyebek

Köszönjük a segítséget nekik: Konyharegény és Kiss Andi (CherryTravel) , Pomázi Önkormányzat és Pomázi Szent István Király Plébánia

1133

Gyermekkorunk ízei: a pacsni

Vannak ételek, amelyek hozzátartoztak a gyermekkorunkhoz, mára azonban szinte teljesen eltűntek az üzletek polcairól. Szerencsére mindig vannak olyanok, akik visszanyúlnak a hagyományokhoz, például a Bake My Day kézműves pékség a pacsnival.

Hazánkban a sütőipari termékek készítésének évszázados hagyományai vannak. A második világháború alatt, majd azt követően jó néhány közkedvelt termék készítése abbamaradt, és csak az államosítás után kezdték meg az újbóli előállításukat. Ilyen volt a nyújtott, leveles tésztából készült, hosszúkás formájú pasztrána is.A péksütemény elnevezése olasz eredetű, amit 1958-ban a német pacsni váltott fel. Magyarul próbálták lapos vajasnak hívni, de ez nem ment át a köztudatba, ma is gyakoribb a pacsni szó használata.
A pasztrána nagyüzemi gyártását először Budapesten, a Százados úti kenyérgyárban kezdték meg.
A kézi osztást gépesítő technológia azonban nem vált be, így a termék a kis pékségek kínálatában maradt.

Közkedvelt finomság

A pacsni tésztáját mindössze 16 százalék zsiradék hozzáadásával készítik, ezért határeset az egyszerű vajastészták és a félvajas leveles tészták között. Ennek ellenére a pacsni a nehéz vajastészták közé tartozik, mivel a vaj nagyobb részét nem a dagasztáskor adják hozzá, hanem választóanyagként a tésztarétegek között helyezik el.

Kellemes, ropogós, finom péksüteményként önmagában is egész nap ehetjük, kávé vagy tea mellé kiváló reggeli, tízórai vagy uzsonna. Az 1960-70-es évek nagyvárosi tejivóinak egyik legkedveltebb terméke volt. Mozgóárusok piacokon, mozikban, sportversenyeken kínálták, hamarosan ismertté vált az egész országban. A kézimunka-igényes előállítás miatt a kenyér- és péksüteménygyártás nagyüzemi technológiájának bevezetésével a pacsni előállítása – annak ellenére, hogy a fogyasztók kedvelték és ismerték – háttérbe szorult.

A harmincévesnél idősebbek emlékezetében azonban a pacsni ma is elevenen él. Mostanában elsősorban a kisebb pékségek tartják választékukban az ország egész területén, mivel sokan szeretik ezt a péksüteményt.

A pacsni eredeti receptje

Hozzávalók:

450 g búzaliszt, 25 g élesztő (friss), 2 evőkanál kristálycukor, 1 kávéskanál só, 300 ml 2,8%-os tej, 60 g vaj

Elkészítés:

  1. A lisztet egy tálba tesszük, a közepébe kis mélyedést készítünk, beleöntünk 50 ml tejet, teszünk bele egy csipet cukrot és elmorzsoljuk benne az élesztőt. 10 perc alatt felfuttatjuk, ezután hozzáadjuk a cukrot, a sót, a maradék tejet, és lágy tésztát gyúrunk, dagasztunk.
  2. Konyharuhával letakarva meleg helyen 40 percig kelesztjük, de közben kétszer átgyúrjuk (2-3 mozdulat).
  3. Lisztezett deszkára borítjuk, majd három, kb. 40 dkg-os egyenlő részre osztjuk. Nagyjából 20×20 cm-es négyzetre nyújtjuk, nagylyukú reszelővel a jól behűtött vaj felét ráreszeljük, befedjük a második lappal, erre reszeljük a vaj másik felét, majd ezt is befedjük a harmadik lappal. Kissé lenyomkodjuk, aztán 15 percig pihentetjük.
  4. Ha pihent, akkor kissé kinyújtjuk és felvágjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire tesszük úgy, hogy elegendő helyet hagyjunk a széthúzáshoz. A tepsin 30 percig kelesztjük, majd a hüvelyk- és mutatóujjunkkal mintha összecsípnénk, a közepüknél széthúzzuk őket. Ha ez nem megy, az is jó, ha egyszerűen csak két kezünkbe fogva meghúzzuk a két szélüket. Hasonló a formájuk, mint a babapiskótának. A széthúzás előtti pihentetésre feltétlenül szükség van, mert különben visszaugrik vagy kiszakad a tészta.
  5. Ha széthúztuk őket, akkor a sütőlemezen 40 percig kelni hagyjuk.
  6. Egy kis edényben vizet teszünk a sütő aljára, majd egy ecset segítségével vízzel megkenjük a pacsnikat, és mehetnek be a 220 fokos sütőbe, ahol 10 perc alatt megsülnek.

Forrás: Hegylakó Magazin

MH/Purger Tamás

Családként működő, különleges péküzem

Az új koronavírus-járvány számos céget hozott nehéz helyzetbe, leginkább a vendéglátóipari vagy azokkal szorosan együttműködő vállalkozásoknak kellett összehúzni a nadrágszíjat. Így járt a budapesti Rehab Force Nonprofit Kft. is, amely a Bake My Day névre keresztelt péküzemet, illetve az ugyanilyen nevű budai kávézót működteti. A cég arról ismert, hogy dolgozóinak jelentős része megváltozott munkaképességű.

Forrás: Magyar Hírlap
Szerző: Velkei Tamás
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200904-csaladkent-mukodo-kulonleges-pekuzem

A péküzem sokáig teljesen veszteséges volt, a cég másik egysége, a Böszörményi úti pékség és kávézó vitte a hátán a vállalkozást, tudjuk meg a tulajdonosoktól a kelenföldi üzem előtt beszélgetve. Igaz, a konyhát utóbbi helyen is be kellett zárniuk, sokáig csak átadópontként működhettek. Ezért változtattak a profilon, bevezették a házhoz szállítást.

A fesztiválok, a food truck-felvonulások, a gyermektáborok elmaradását, illetve az éttermek bezárását, majd jelentős forgalomkiesését a cég megsínylette. Öt-hétszáz hamburgerbucit bármelyik vállalkozás elad naponta egy fesztiválon – mondja Szabó Péter, az egyik tulajdonos. Nem minden fenékig tejfel, kell a matek, hogy talpon maradhassunk – teszi hozzá a jelenlegi helyzetüket elemezve a másik tulajdonos, Takács Zoltán.

A Bake My Day két helyszínen ötven főt foglalkoztat a pékektől az árukiadókon át a sofőrökig, jelentős részük megváltozott munkaképességű kolléga. A cég nehézségei ellenére a péküzem nem küldött el közülük senkit, így vagy úgy, de mindenki megtarthatta az állását, ami a fogyatékossággal élőknek talán még fontosabb, mint az egészséges munkavállalóknak. Akadt, akinek az óraszámát csökkentették, mást egy kis időre szabadságra küldtek.

Ildi, vagy ahogy kollégái becézik, Királylány is megtarthatta állását, ő eladóként dolgozik az üzem mintaboltjában. Betegsége nagyon ritka: gyakran elájul. Amikor hat éve diag­nosztizálták nála a fogyatékosságát, letargiába esett, majd erőt vett magán, és felkereste a Rehabilitációs Hatósági és Orvosszakértői Főosztályt, ott ajánlották számára a Bake My Day-t. Ennek négy éve.

Az ép kollégákkal jól kijön, gyorsan átadták számára a tudást, sikerült hamar beilleszkednie. Azt mondja, világéletében jövő-menő ember volt, nem okozott neki problémát beállni a pult mögé. „Inkább a munkaadóknak jelentett gondot, hogy egyik pillanatban még beszélek, a következőben már a földön heverek” – mondja önmagán élcelődve a hölgy. Azért könnyű a saját fogyatékosságán tréfálkoznia, mert a többiek is így tesznek. Ha ájulás után magához tér, ma már csak annyit mond: megnéztem a padlót, elég tiszta-e.

Kollégája, Varga Attiláné Marcsi születése óta látássérült, jelenleg hatvanhét százalékos a látásvesztése. Ahogy telnek az évek, úgy romlik visszafordíthatatlanul a látása a szemideghártyájának betegsége miatt. A cégre egy hirdetés segítségével akadt, amikor az állásinterjúra indult, nem sok esélyt adott magának. Attól tartott, csak teher lenne a cégnek, még akkor is, ha eredetileg pék a szakmája.

Az interjún azonban megfelelt, és már két éve a péküzemben dolgozik. Korábban próbálkozott más munkahelyeken is, de azt tapasztalta, hogy egy látássérülttől is ugyanazt a munkát várják el, mint az épektől, ugyanakkor nagyon kevés fizetést kínálnak cserébe. Arra a legbüszkébb, hogy értékessé tudta tenni magát, és ezt a vállalkozás is érezteti vele. Az egyetlen nehézséget az jelenti számára, hogy Gödöllőről kell bejárnia a kelenföldi üzembe, ám a cég ezt is figyelembe veszi munkarendjének kialakításakor. „A fogyatékosságomból csak én csinálok problémát, szerencsére a cég vagy a kollégák nem. Emellett sokat lehet fejlődni” – szögezi le Marcsi, aki tésztát gyúr, tölteléket készít, a pékek keze alá dolgozik.

„Eleinte nem tudtam elviselni, hogy nem tudok dolgozni, hónapokig még aludni sem voltam képes” – emlékszik fogyatékosságának kezdetére Csabai Mariann, aki öt éve küzd idegrendszeri problémákkal. Mindkét keze alagútszindrómás (a test izmai, szalagjai, csontjai által alkotott hasadékban lévő idegek nyomás alá kerülnek, ami zsibbadást vagy fájdalomérzetet okoz – a szerk.) lett, akkori gyorsétkezdei munkahelyéről táppénzre került. Gyógyszerekkel, fizikoterápiával kezelték, majd leszázalékolták.

A péküzemmel szemben lakik, és amikor a vállalkozás eladót keresett, vett egy mély lélegzetet és bekopogott, azóta itt dolgozik. Hogy a munka hatására-e, nem tudható, de azóta az állapota is javult és még a pékinas mesterséget is kitanulta. Mariann úgy véli, a közeg biztosan jó hatással van rá, ahogy fogalmaz: úgy működnek, mint egy nagy család. Ezt erősíti, hogy szavai szerint egy évig ő volt Marcsi szeme. „A cég megváltoztatta az életemet” – jelenti ki magabiztosan.

Fontos, hogy nem sajnálni, ajnározni kell a fogyatékossággal élőket, mert nem erre van szükségük – jelenti ki Takács Zoltán. Úgy fogalmaz, haladni kell, a kollégáknak fel kell nőniük a feladathoz, mert a vásárlók megállás nélkül jönnek. „Azért úgy dolgozunk, hogy a megváltozott munkaképességű munkatársakat bevárjuk” – fűzi hozzá.

A járvány okozta nehézségek ellenére a cég előre tekint. Távlati terveik közt szerepel, hogy kávézójukban siket felszolgálókat alkalmazzanak, tovább érzékenyítve a vendégeket. Szeretnék, ha megváltozna a közvélekedés a megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatban, a koronavírus-járvány azonban egy időre meghiúsította a szándékukat.

„Vannak küzdelmes, de nagyon szép részei is a missziónknak” – osztja meg velünk gondolatait Takács Zoltán, aki elmondása szerint szeret egy picit a széllel szemben haladni. Nem véletlen: mint lapunknak elárulja, öt évvel ezelőttig még maga is azok közé tartozott, akik az egójukat előtérbe helyezve nem értették a fogyatékossággal élő emberek problémáit. Ma viszont már ő nem érti ezt a tábort.

117228004_2790266857743868_2581960047390066453_o

Találkozzunk a Kenyér Lelke Fesztiválon!

Minden évben augusztus 19-én és 20-án megrendezzük a hagyományosan kenyeret készítők találkozóját Budapesten.

A Kenyérlelke fesztivál legfontosabb célja, hogy a kenyér szerelmeseinek évente egyszer biztosítson egy színvonalas rendezvényt, ahol megismerhetik egymást és kicserélhetik tapasztalataikat.

Törekszünk arra, hogy visszaemeljük a köztudatba az igazi kenyér fogalmát, készítésének változatait és eredeti ízeit.

A találkozó és ingyenes családi nap alkalmával megrendezünk egy versenyt is. Az erőpróbán az otthonsütők és a pékségek négy kategóriában szabadon indulhatnak. A legjobbnak találtatott alkotásokat, a szakmai zsűri oklevéllel jutalmazza. Mind a két versenyben kategóriánként csak egyetlen jelöltet illet meg a zsűri elismerése, aki ezt az oklevelet egy évig szabadon használtatja, egészen a következő versenyig bezárólag.

http://www.kenyerlelke.hu/

bake-my-day-20200122-hirling-ba-lint-008.exact1980w

Pékségünk a We Love Budapest toplistáján!

“Reggelizz úgy, mint egy király… – a legjobb reggelik Budapesten a péksütitől a pezsgős napindítóig” címmel jelent meg a welovebudapest.hu cikke, melyben pékségünkről is elismerően írnak.

(Szerző: Nemes Nóra, Fotó: Hirling Bálint – We Love Budapest)

Bake my day 49/50

Az Őrmezőről indult pékség Böszörményi úti egységében ugyanúgy megváltozott munkaképességű alkalmazottakat foglalkoztatnak, mint az első üzletben – de itt a kiváló kenyerek és péksütik mellett komplett reggelit is kaphatunk, egész nap. A különböző rántottákhoz saláta is jár, de többféle zabkása és granola közül is választhatunk, és finom szendvicseik is vannak, ha ráérünk egy kicsit leülni, és nem egy menet közben elmajszolt péksütivel indítanánk a napot.

  • WLB-tipp:  lazacos szendvics, granola
  • Árszínvonal: **

A cikk teljes terjedelmében ITT OLVASHATÓ.

72884128_2157965420974018_7092074681779355648_o

Házhoz megy a húsvéti kalács is

Fellángolt az otthoni kenyérsütési kedv, de aki a kedvenc péksüteményét szeretné továbbra is élvezni, akár házhoz is rendelheti. Sőt, van olyan pék, aki kovászt is ad.

Budapesten már sok helyen lehet, lehetett jó minőségű kenyeret, péksüteményt kapni, és a pékek legalább olyan hamar tudtak váltani, mint az éttermek. Az alábbiakban összeszedtük, mely pékségekből tudjuk az otthonunkba rendelni a finom kenyereket, csigákat, pogácsákat, sőt a legtöbb hely már a húsvéti kínálattal készül.

A Fill Good úgy hirdeti magát és a házhozszállítási lehetőséget, hogy közben magazinunk Budapest Gasztrokalauzát is reklámozza. „Mostantól végre rendelhettek a Fill Goodtól, a város egyetlen pékségétől, amelyet a Magyar Konyha magazin három kategóriában is Budapest TOP 10-es mezőnyébe szavazott: kézműves pékség, vegán konyha és mentes hely!” – írják. A Fill Good vegán pogácsáitól, pozsonyi kiflijeitől és egyéb finomságaitól valóban le vagyunk nyűgözve, és szerencsére nem kell lemondanunk róla a kényszerű korlátozások alatt sem, igaz, a Hollán Ernő utcai pékség csak bizonyos kerületekbe szállít. A Bake My Day a XI. és a XII. kerületbe viszi ki péksüijeit és kenyereit, a Freyja fergeteges croissant-jait pedig bizonyos pesti kerületek kérhetik az otthonukba.

(…)

TELJES CIKK

project.00_03_48_22.still020

A NoSalty írása pékségünkről

JÓTEVŐK: egy kézműves kovászos pékség, ahol megváltozott munkaképességűektől kapod a kenyered

A hazai kovászforradalom egyre nagyobb méreteket ölt. Budapesten évről évre növekszik a kovásszal készült kenyereket kínáló pékségek száma, de ezek közül is kitűnik a Bake My Day, amely a minőségi pékáruk készítése mellett nemes célokért küzd a vendéglátásban. Az első Bake My Day pékséget Őrmezőn (Kérő utca) nyitotta Szabó Péter és társa Takács Zoltán, és annyira sikeres volt a közös projekt, hogy az üzlettársak januárban újabb egységgel jelentkeztek a budai Böszörményi úton. A pékségben vadkovász felhasználásával készülnek a kenyerek és minőségi vajból a péksütik, de ezek mellett reggelit és kávét is kínálnak a vendégeknek.

(…)

A cikk teljes terjedelmében ITT OLVASHATÓ.

Fotó: MH/Purger Tamás

Magyar Hírlap: Konyhai jelnyelven is beszélgetnek a látványpékségben

A budai reggelizőhelyen hallássérült, vak és hiperaktív munkavállaló is dolgozik. A cég egyik tulajdonosa azt mondja, szeretnék építeni a fogyatékossággal élők önbizalmát, kigyomlálni belőlük a frusztrációt, azt a kényszer­képzetet, hogy ők nem jók semmire.

A konyhában egy okosgép kis cetlit ad ki. A rendelés érkezik a pultból, omlett szárított sonkával. Péter és Krisztián, a két szakács hozzá is fog az étel elkészítéséhez. Amikor készen vannak, egy másik ügyes szerkezettel jeleznek a pultnak, jöhet a pincér. A Bake my Day reggeliző konyhájában vagyunk. A két fiatal egyaránt hallássérült. Péter képes a beszédre, fülében hallókészüléket hord, de úgy tudja használni a hangját, hogy a hallók megértsék, csak nem hallja vissza, amit reagálnak. Krisztiánnal jelnyelven tartják a kapcsolatot.

Ha Péter éppen nem dolgozik, a többiek „konyhai jelnyelven” érintkeznek Krisztiánnal, amit a látványpékségben fejlesztettek ki az ép munkatársak. Megtudom, hogy a két fiatal korábban is betanított szakácsként dolgozott, erre a munkahelyre a Facebookon keresztül találtak rá. A reggeli szendvicsek mellett déli menüt, krémleveseket is főznek, sőt az alapanyagokat is ők készítik elő. Korábban is voltak már munkatársak, jelel Krisztián. Péter ehhez annyit tesz hozzá, hogy bár a kollégák kevesebbet tartózkodnak a konyhában, mindenkivel jól kijönnek, baráti, már-már családias a hangulat.

(…)

A teljes cikk a Magyar Hírlap honlapján olvasható.